A 2017-es év utolsó klubfoglalkozását december 20-án tartottuk. Ekkor egyrészt meghallgattuk Horváth Ferenc november előadásának második részét, másrészt baráti beszélgetéssel felelevenítettük a mögöttünk lévő évet.
Feri mondandója nagy részét kedvenc növénye, a paradicsom termesztésének bemutatására szentelte. Egyrészt megismételve a legfontosabb tudnivalókat, másrészt részletezve a termesztői fortélyokat. Hangsúlyozta, hogy az esetleg apróságnak tűnő szabályok betartásán múlik a siker. A képeken látható hatalmas termés és a novemberben is virágzó, egészséges növényei egyértelműen Őt igazolják.
Néhány információ a paradicsomról: Őshazája Dél-Amerikában volt. Az 1800-as évek végén került Európába. Kezdetben mérgezőnek hitték, ezért csak dísznövényként tartották. Magyarországon Dunakesziben kezdték termeszteni 1870-ben. Nagyon sok kedvező élettani hatása van, szinte gyógynövénynek is tekinthető. Fontos alkotóeleme a likopin, ami zsírban oldódó vegyület, ritka tulajdonsága, hogy főzés hatására egyre jobban feltáródik. A legtöbb növény kedvező élettani hatásai hőkezelés hatására csökkennek.
A Horváth Ferenc féle sikeres paradicsom termesztési technológia:
Április elején veszi meg a kis pohárkákban lévő palántákat, amiket átültet egy nagyobb cserépbe. Ezeket a ház egy védett oldalánál helyezi el, ott ahol sokat süti a nap és járja a szél is. A szélmozgás erősíti a növényeket. Ha hidegre fordulna az idő, akkor a palántákat fóliával takarni kell.
A talajt rotációs kapával készíti elő (3x megjárva) az ültetéshez. Ha lótetű vagy cserebogár pajor jelenik meg a kertben, akkor kémiai talajfertőtlenítést alkalmaz. Fister Judit kiegészítette, hogy létezik mikrobiológiai védekezési mód is. Ezek hasznos gombák, amelyek elpusztítják az állati kártevőket.
Feri a helyszűke és a kiépített támrendszer miatt mindig ugyanoda ülteti a paradicsomokat. Emiatt nagyon fontos a gombás kártevők elleni védekezés is. Ő egy Trifander nevű szert használ erre a célra, amit beöntöz az ültetési területen. Ez egy természetes anyag, ami milliónyi egysejtűből, gombákból áll. Aki megengedheti, annak célszerűbb vetésforgót alkalmazni. Három évig ne ültessünk azonos növényt ugyanarra a területre.
Április végén, május elején ülteti végleges helyükre a palántákat. 90 cm-es sortávot és 60 cm-es tőtávot alkalmaz. A kijelölt helyeken 35-40 cm mély gödröket ás. Alulra komposztot tesz, amire kevés föld kerül, erre ülteti a palántákat. Ha kicsi még a palánta, akkor egy kis gödörbe kerül (ki van tányérozva). Ahogy fejlődik a növény, egyre jobban feltölti a töveket. Minden tő mellé kb. 1 méter hosszú karót üt le. Ennek tetejére kenderzsineget köt, amivel felvezeti a folyton fejlődő növényt a kb. 2 méter magas támrendszer tetejéig. Ültetés után a tövekhez 10 cm vastag mulcsot terít. A mulcsnak számtalan kedvező hatása van, egyetlen hátránya, hogy vonzza a csigákat. Ezek ellen egy speciális „csiga-villanypásztorral” védekezik. Van, aki fahamut használ, mások leásott edénybe sört töltenek, ami vonzza a csigákat.
A gombabetegségekkel szemben bordói lével védekezik, amit káliszappannal tesz hatékonyabbá. Mikor permetezzünk? Lehetőleg minden eső után, amikor már leszáradt az eső és nem perzsel a nap.
Helytelen gyakorlatok:
- a túl sok tápanyag káros lehet; pl. ha talpas rothadás ellen sok kalciummal permetezünk, akkor nehezen veszi fel a növény a szintén fontos magnéziumot.
- locsolótömlőről való öntözés esetén rövid idő alatt elterjednek a gombabetegségek
- ne ültessünk 2 palántát egy karó mellé és csak 2 oldalhajtást hagyjunk meg.
Többen kérdeztek előadás közben és valószínű, hogy még több kérdés rekedt a hallgatóságban. De az évvége közeledte miatt átadtuk magunkat az élvezeteknek. Finomabbnál finomabb sütemények majszolásával és jóízű beszélgetésekkel zárult az év utolsó klubfoglalkozása.
